A SZENTVÁRY-LUKÁCS-KLÁN ARCKÖNYVE
EGYIK DÉDSZÜLEINK,
LUKÁCS KÁLMÁN
(1887. szeptember 9., Battonya – 1944. november?)
és
EMMERLING MARGIT
(1889. március 29. – 1973. november 29.)
Dédapánk Nagyváradon, aztán meg Aradon járt iskolába. Amint az az aradi Főgimnázium értesítőjéből kiderül, nem volt egy színjeles tanuló, de a magatartására nem volt panasz. Az érettségit is megfelelő eredménnyel letette, hogy pontosan milyen feladatokat kellett ehhez megoldania, az itt megtekinthető.
Hivatásos katona lett, pénzügyeket intézett a honvédségnél, nem is akárhogyan, mivel mindig remek minősítéseket kapott:
47 éves korában viszont agyvérzést kapott, ezért nyugdíjazták. Tíz évvel később halt meg a Széher úti szanatóriumban.
Dédanyánk, Emmerling Margit (Nyanya) a gyerekek nevelése mellett például gyöngyfűzéssel kitűzőket készített, hogy feljebb pumpálja a családi bevételeket. Emellett volt szerencséje menedzselni kb. hét 😮 költözést 4-5 gyerekkel 😮, mivel laktak Hidegkúton, 🚛 a Fény utca 1. szám alatt (1916), 🚛 a Krecsányi utcában, a 🚛 Csévi utca 4-ben (1922-1928), 🚛 a Szilfa utca 7/c alatt egy négyszobás lakásban, aztán jött a 🚛 Pasaréti út és a 🚛 Hadapród (Kelemen László) utca, tehát lényegében Pasarét minden második utcájában laktak egy kicsit, hogy amikor már kipakoltak az összes dobozból, kezdjék elölről a mókát. #kötélidegeilehettekazbizonyos
← Dédanyánk a gyerekekkel: Antónia, János (mármint későbbi nagyapánk), Margit és Kálmán. A fotó 1924-ben készült, ezért még nincs rajta Kató néni, aki 1926-ban született.
A háború alatt dédanyánk (immár megözvegyülve) három gyerekével Nyugatra menekült 🇩🇪. Panni nénivel együtt később hazajöttek, Kálmán (Dudi bátyó) és Kató (néni) viszont Amerikában kötött ki 🇺🇸, ahova aztán egy időre dédanyánk is kiköltözött, de ő az 1960-as évek közepén, amikor állapota romlani kezdett, visszajött Magyarországra 🇭🇺.
#kétvilágháború #ötvenesévek #harmincévözvegyen #fölföldobottkő